A földrengés
-
A földrengés a földkéregben felgyülemlő energiák felszabadulásakor kialakuló lökéshullámok következménye. E lökéshullámok igen nagy erejűek és a földfelszínen sok esetben katasztrófális mértékű elmozdulásokat okoznak, amely elmozdulások olyan erővel bírnak, hogy akár addig földrengésbiztosnak hitt épűleteket döntenek romba.
-
A lökéshullámok a keletkezési centrumukból kiindulva gömbhéjszerűen terjednek, ezért a földrengések a Föld különböző pontjain alakulnak ki.
-
A leg veszedelmesebb rengések a kőzetlemezek találkozásainál jönnak létre. Ezek a lemezek közötti rengések.
Ki alakulnak a kőzetlemezek széleitől távol, a lemezek belsejében is rengések. Ezek a lemezen belüli rengések.
-
A kőzetlemezek mozgásából kialakult rengéseket nevezzük tektonikus rengéseknek, amikor a vulkánkitörés hatására feltörő magma ereje okozza magát a rengést.
-
Ezen a téren is megfigyelhető az abszolut, embertől független és emberi tevékenység következtében induló földrengés. Az utóbbira jó példa a földalatti kisérleti atomrobbantás.
-
Naponta keletkeznek földrengések a Föld különböző pontjain igen nagy számban, de e rengések mértéke nagyon csekély, ember számára észre vehetetlen, csak szeizmikus műszerekkel lehet kimutatni. Ezek a mikroszeizmikus rengések. Ezzel szemben az ember számára is érzékelhető mértékű rengések a makroszeizmikus rengések. Ilyen mértékű rengés szerencsére csk napi egy-kettő következik be.
-
A földrengések nagy többsége a kőzetlemezek szélei mentén jön létre. Ennek oka, hogy a lemezek szélei egymás alá csúsznak. Ez azzal jár együtt, hogy az alul levő lemez kőzetei, a rá ható nagy terhelés következtében rugalmasan változtatják alakjukat. Ez óriási feszültséggel jár, és amikor e feszültség olyan mértékű, akkor az ott felgyülemlett energia felszabadul és földrengés formájában nyilvánul meg, ami jelentősen átrendezi a kőzetlemezek felszínét.
-
A néhány tíz méteres színtkülönbséggel járó elváltozásokat a kb 70 km mélységben lezajló rengések okozzák. A 70 és 300 km mélységben lezajló rengések a közepes mélységű rengések, a 300 km mélység alatti rengések a mély fészkű rengések.
-
Egy földrengés az egészen apró károktól, a leg nagyobb méretű rombolásokkal járó katasztrófákig óriási méretű károkat tud elő idézni attól függően, hogy mennyi energia szabadul fel a rengés során és természetesen, hogy milyen közelségben vannak civilizációs területek a rengés epicentrumától.
-
A romboló hatás -főleg az erősebb rengések esetében- általában összetett. Az elsődleges pusztító hatás a lökéshullámok következtében a felszínen kialakuló mozgások okozta pusztítás. Az építmények az erős mozgásoknak nem tudnak ellen állni és összedőlnek, maguk alá temetve embert állatot, minden élőlényt.
-
A másodlagos hatás sok esetben sokkal erőteljesebb, pusztítóbb is lehet, mint az első. Ugyanis a rengést kísérő természeti jelenségek további energiákat generálnak. Az egyik leg pusztítóbb a cunami, ami a tengerfenéken kialakuló rengések okozta hullámok erejéből jön létre. A hullámok a part közelébe érve óriási méreteket öltenek, amelyek a tíz méter magasságot is el érhetik. Kialakulhatnak földcsuszamlások, hegyomlások is, mint másodlagos jelenség. Ezek is nagy pusztító erővel bírnak. Még egy veszedelmes pusztító jelenség a mozgások következtében kialakuló tüzek, amelyek a gáz és villanyvezetékek rongálódásából jönnek létre.
-
A földrengés a földkéregben felgyülemlő energiák felszabadulásakor kialakuló lökéshullámok következménye. E lökéshullámok igen nagy erejűek és a földfelszínen sok esetben katasztrófális mértékű elmozdulásokat okoznak, amely elmozdulások olyan erővel bírnak, hogy akár addig földrengésbiztosnak hitt épűleteket döntenek romba.
-
A lökéshullámok a keletkezési centrumukból kiindulva gömbhéjszerűen terjednek, ezért a földrengések a Föld különböző pontjain alakulnak ki.
-
A leg veszedelmesebb rengések a kőzetlemezek találkozásainál jönnak létre. Ezek a lemezek közötti rengések.
Ki alakulnak a kőzetlemezek széleitől távol, a lemezek belsejében is rengések. Ezek a lemezen belüli rengések.
-
A kőzetlemezek mozgásából kialakult rengéseket nevezzük tektonikus rengéseknek, amikor a vulkánkitörés hatására feltörő magma ereje okozza magát a rengést.
-
Ezen a téren is megfigyelhető az abszolut, embertől független és emberi tevékenység következtében induló földrengés. Az utóbbira jó példa a földalatti kisérleti atomrobbantás.
-
Naponta keletkeznek földrengések a Föld különböző pontjain igen nagy számban, de e rengések mértéke nagyon csekély, ember számára észre vehetetlen, csak szeizmikus műszerekkel lehet kimutatni. Ezek a mikroszeizmikus rengések. Ezzel szemben az ember számára is érzékelhető mértékű rengések a makroszeizmikus rengések. Ilyen mértékű rengés szerencsére csk napi egy-kettő következik be.
-
A földrengések nagy többsége a kőzetlemezek szélei mentén jön létre. Ennek oka, hogy a lemezek szélei egymás alá csúsznak. Ez azzal jár együtt, hogy az alul levő lemez kőzetei, a rá ható nagy terhelés következtében rugalmasan változtatják alakjukat. Ez óriási feszültséggel jár, és amikor e feszültség olyan mértékű, akkor az ott felgyülemlett energia felszabadul és földrengés formájában nyilvánul meg, ami jelentősen átrendezi a kőzetlemezek felszínét.
-
A néhány tíz méteres színtkülönbséggel járó elváltozásokat a kb 70 km mélységben lezajló rengések okozzák. A 70 és 300 km mélységben lezajló rengések a közepes mélységű rengések, a 300 km mélység alatti rengések a mély fészkű rengések.
-
Egy földrengés az egészen apró károktól, a leg nagyobb méretű rombolásokkal járó katasztrófákig óriási méretű károkat tud elő idézni attól függően, hogy mennyi energia szabadul fel a rengés során és természetesen, hogy milyen közelségben vannak civilizációs területek a rengés epicentrumától.
-
A romboló hatás -főleg az erősebb rengések esetében- általában összetett. Az elsődleges pusztító hatás a lökéshullámok következtében a felszínen kialakuló mozgások okozta pusztítás. Az építmények az erős mozgásoknak nem tudnak ellen állni és összedőlnek, maguk alá temetve embert állatot, minden élőlényt.
-
A másodlagos hatás sok esetben sokkal erőteljesebb, pusztítóbb is lehet, mint az első. Ugyanis a rengést kísérő természeti jelenségek további energiákat generálnak. Az egyik leg pusztítóbb a cunami, ami a tengerfenéken kialakuló rengések okozta hullámok erejéből jön létre. A hullámok a part közelébe érve óriási méreteket öltenek, amelyek a tíz méter magasságot is el érhetik. Kialakulhatnak földcsuszamlások, hegyomlások is, mint másodlagos jelenség. Ezek is nagy pusztító erővel bírnak. Még egy veszedelmes pusztító jelenség a mozgások következtében kialakuló tüzek, amelyek a gáz és villanyvezetékek rongálódásából jönnek létre.
